Slide background

Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark

KELEBIA

Üdvözöljük az oldalunkon

A 2017.évi szakmai előkészítés keretében a térség 12 települése


Ásotthalom, Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Öttömös, Tataháza és Tompa 

nyilvánította ki, hogy létre kívánja hozni a Felső-Bácska–Homokhát Natúrparkot. Az e települések teljes közigazgatási területére (összesen 68279 hektár) kiterjedő natúrpark 2018. július 20-án kapta meg a névhasználati címet a természetvédelemért felelős minisztertől.

A natúrparki térség két természetföldrajzi középtáj (Duna–Tisza közi síkvidék és Bácskai-síkvidék), illetve kistáj (Dorozsma–Majsai-homokhát és Bácskai löszös síkság) területére terjed ki. Habár a terület Ny-i, bácskai, illetve K-i, homokháti része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára.

A natúrparki együttműködésben részt vevő települési önkormányzatok a Felső- Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesületet, mint munkaszervezetet bízták meg a natúrpark hivatalos képviseletével és az operatív feladatok végrehajtásának koordinálásával.

Elhelyezkedése

A Duna és a Tisza közén, Magyarország és Szerbia határtérségében két eltérő adottságú tájegység helyi közösségei fogtak össze a táji örökségen alapuló, fenntartható térségfejlesztés natúrparki modelljének megvalósítására.
A natúrparki közösség magját a Dorozsma–Majsai-homokhát és a Bácskai löszös síkság kistájakon elhelyezkedő tizenkét település (Ásotthalom, Öttömös, Kelebia, Tompa, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja, Bácsalmás, Madaras, Katymár, Mátételke és Tataháza) önkormányzatai alkotják.
Az együttműködésben résztvevő partnerek a natúrpark munkaszervezeti feladatainak ellátására létrehozták a Felső-Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesületet.

"csodás" növényvilág

A natúrpark homokháti részét egykoron bennszülött homoki és kisebb részben szikes, buckaközi lápréti növénytársulások jellemezték, amelyek az évszázados emberi tájátalakítás hatására csak kisebb foltokban maradtak fenn.
Az eredeti növénytakaró maradvány jellegű élőhely-foltjainak és az azokon előforduló védett ritkaságoknak a védelmére hozták létre a mozaikos jellegű Körös-éri tájvédelmi körzetet. A védett természeti terület egyik kiemelkedő értéke a kora tavasszal nyíló egyhajúvirág, amely növényfajnak Ásotthalom és Kelebia határában élnek a legnagyobb hazai állományai.
A tájvédelmi körzet növényritkaságaival való ismerkedést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által létesített ásotthalmi Csodarét tanösvény segíti.

TÉGLAVETŐK

A natúrpark felső-bácskai részén a felszínt borító lösztakaró vastagsága a határ menti Telecskai-dombságban meghaladja a 10 métert. A lösz agyagosabb változatát téglaipari felhasználásra több helyen bányászták.
A katymári és a madarasi egykori téglavetők földtani feltárásai fontos tudományos információk hordozói. Ennek köszönhetően 2015-ben természeti emlék formájában országos szintű természetvédelmi oltalmat kaptak.
E feltárások megismerését a természetvédelmi kezelői feladatokat ellátó Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság földtani bemutatóhely kialakításával, a natúrparki partnerszervezetek – a Szegedi Tudományegyetem geológus szakembereivel együttműködve – szakvezetéses túrák szervezésével segítik elő.

Tudtad, hogy...

az egykor Szabadka Szabad Királyi Város igazgatása alá tartozó homokháti térséget virágzó gyümölcs és szőlőkultúrája alapján a XX. század elején „Szabadka virágoskertjének” nevezték?
A környezeti feltételek változásával mára már a telepített erdők határozzák meg a táj arculatát.

Tudtad, hogy...

Csodarét tanösvény 
N46.195108° E19.843213°

Tudtad, hogy...

a katymári és madarasi egykori téglavetőkben tanulmányozható a legrészletesebben a Kárpáti belső löszövezet pleisztocén jégkor végi fejlődése?
A szegedi geológus kutatóknak köszönhetően a globális klímaváltozás kutatásában is hatalmas potenciált rejtenek e földtani feltárások.

Katymári löszfeltárás
N46.195108° E19.843213°
Madarasi löszfeltárás 
N46.037703° E19.287536°

Rózsa Sándor nyomában

A kiterjedt homokháti tanyavilág leghíresebb betyárja Rózsa (helyi tájnyelven: Rúzsa) Sándor volt. 1830-as évektől mintegy negyed évszázadon keresztül „tevékenykedett” az egykor Szegedhez tartozó Alsótanya tágabb térségében. Emlékét több „Ruzsafa” őrzi a környékbeli erdőkben.

A „betyárkirály” nem mindennapi életét a Rózsa Sándor Élményház mutatja be Ásotthalmon. E homokháti településen Rózsa Sándor Fesztivált is szerveznek.

Egy Kárpát-medencei "világszám"

Kelebia határában él a kritikusan veszélyeztetett délvidéki földikutya világállományának mintegy ötöde. Jellegzetes „hurkás” túráshalmaikkal a környező réteken, legelőkön többfelé találkozhatunk.

A védett területek természeti örökségének megismerésére érdemes szakvezetéses túrát igényelni a védett természeti területek természetvédelmi kezelőjétől, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságtól (Krnács György természetvédelmi őrkerület-vezető – e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

 

bivalyokkal a szikes tó védelméért

Bácsalmás határában felkereshetjük Felső-Bácska legjobb állapotban megmaradt szikes tavát, ahol az év minden szakában változatos madárvilágban gyönyörködhetünk. A Sós-tó (Slana-bara) és környezete természetközeli állapotának fenntartását egy helyi összefogásnak köszönhetően bivalyok segítik.

A tómeder szélén és a szomszédos tölgyesben egy fokozottan védett növényritkaságunk, a gyapjas gyűszűvirág legnagyobb hazai állománya él. E változatos élőhelyeket rejtő tájjal való ismerkedést 2019-től egy tókerülő tanösvény segíti.

Tudtad, hogy...

a Ruzsafák jellemzően a betyárkirály kalandos menekülésének vagy éppen pihenésének emlékhelyei? „Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott az ágakra.
Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit.” – ez a népi hagyomány öröklődött generációkon át Ásotthalmon és Öttömösön is, a határban álló egy-egy famatuzsálem kapcsán.

 ásotthalmi Ruzsa-fa
N46.221439° E19.766134°
öttömösi Ruzsafa 
N46.261572° E 19.701489°
kelebiai Rózsa Sándor fája
N46.196872° E19.628989°

Tudtad, hogy...

jelenlegi ismereteink szerint a földikutyák az egyedüli olyan gerinces fajok, melyek a Kárpát-medencében alakultak ki és az egész világon kizárólag itt fordulnak elő? A magyarországi előfordulási helyein kívül még a szerbiai Vajdaságban, a kapcsolódó szabadkai területeken, valamint a Fruška Gora (Tarcal-hegység) lábánál élnek állományai. Ebből adódóan megőrzésük kiemelt felelősségünk.

Tudtad, hogy...

Bácska egykor bővelkedett kisebb kiterjedésű, természetes eredetű állóvizekben? Régebben a fokokat hívták barának, később azokat a vízfolyásokat nevezték így, amelyek medre hajlamos volt az elmocsarasodásra és időnként tóvá fejlődtek, de ki is száradhattak.
A Kígyós-ér menti vizes élőhelyek láncolata alkotta a „barák világát”, amelynek egyik utolsó természetközeli állapotú maradványa a Sós-tó.
A XX. század utolsó évtizedeiben az erek felduzzasztásával, az egykori barák környezetének terepadottságaira is alapozva horgásztavakat hoztak létre.

Bácsalmási Sóstó tanösvény
N46.099744° E19.331508°

Nemesi kastély és kisvárosi „paloták”

A natúrparki térség épített örökségének egyik országosan alig ismert gyöngyszeme az 1830-as évek elején épült tompai Redl-kastély és tájképi stílusú kertje. A nemesi család az 1900-as évek elején egy kicsiny, de annál szebb templomot is építtetett – a színes majolikával fedett, festett üvegablakú Szent Anna-templom a helyi hagyomány szerint a budai Mátyás-templom kicsinyített mása.
Különösen gazdag a felső-bácskai települések épített öröksége. Az itt megtelepedett nagybirtokosok és jómódú helyi gazdálkodók által épített városi „paloták”, kúriák, polgárházak adják Bácsalmás, Katymár és Madaras sajátosan bájos kisvárosias karakterét.

Kerékpárra fel!

A kis szintkülönbségekkel jellemezhető, változatos karakterű, természeti és épített örökségi helyszínekben bővelkedő natúrpark – meglévő kerékpárútjainak (pl. Baja–Szeged kerékpárút az 55. számú főúttal párhuzamosan) és kisforgalmú közútjainak is köszönhetően – ideális terepet biztosít a kerékpárosok számára.

A térségen halad keresztül az európai kerékpárút-hálózat részét képező Vasfüggöny kerékpáros túraút (EuroVelo 13), amely mentén 2019-2020-ban új kerékpáros pihenőhelyek és interaktív bemutatóhelyek létesülnek.

natúrparki kostoló

A helyi gazdálkodók a térségben termelt mezőgazdasági terményeket egyre nagyobb arányban helyben dolgozzák fel, magas minőségű helyi termékeket előállítva.

Tavasz végén érik a homokháti térség egyik különleges, ma még jó részt külföldi ínyencek asztalára kerülő terménye a spárga. Érdemes ellátogatni a Kelebián és Öttömösön ebben az időszakban szervezett spárgafesztiválokra, ahol megkóstolhatjuk e gyógyhatású (vizelet- és vesekő-hajtó, méregtelenítő) és jól elkészítve különleges ízélményt adó zöldségfélét. Nemcsak ekkor, hanem más környékbeli rendezvényeken is megkóstolhatjuk a Bácskai Becses védjegyes termékeket (www.bacskaibecses.hu).

Tudtad, hogy...

a löszön képződött termékeny mezőségi talajoknak köszönhetően az „Arany Bácska”-ként is emlegetett térség a történelmi Magyarország éléstárának számított?

Redl-kastély és kertje 
N46.182339° E19.534342°
Szent Anna-templom 
N46.182753° E19.534242°

Tudtad, hogy...

a Vasfüggöny kerékpáros túraút (Iron Curtain Trail) 10 400 kilométer hosszával az európai kerékpáros hálózat leghosszabb útvonala? A Barents-tengertől egészen a Fekete-tengerig tart, húsz országot érintve. A Magyarország és Szerbia közötti határszakasz különleges táji értékei az egykori Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság határán – szovjet kérésre – 1951-55 között létrehozott déli védelmi rendszer máig megmaradt hadászati emlékei.
Az erdők mélyén megbúvó bunkerek egyedi szakvezetéses túrák keretében alkalmanként látogathatók.

Tudtad, hogy...

Madarason nem csak megkóstolhatja az országos ismertségű, sokszoros díjnyertes helyi pálinkát, hanem annak előállításával is megismerkedhet a Madarasi Kóstolóházban (Szent István utca 7.; www.madarasipalinka.hu).

Az Egészséges Bácsalmásért Mintaboltban (Bácsalmás, Rákóczi utca 11.) helyben, manufakturális módszerekkel készült, hagyományos bácskai ízvilágú „Bácsalmási Finomságok”-at vásárolhat (www.bacsfinomsagok.hu). Érdemes meglátogatni a minden év októberében rendezett helyi termékes fesztivált is.

Madarasi Kóstolóház
N46.058197° E19.261244°
Egészséges Bácsalmásért Mintabolt 
N46.128542° E19.334022°

A kékfestés élő műhelye

Bácsalmáson működik hazánk öt aktív kékfestő műhelyének egyike. Az itteni kékfestő műhelyt a Felvidékről Bácskába települt, majd ide költözött Skorutyák család alapította 1879-ben.
A családi vállalkozás azóta is folyamatosan működik, a műhely apáról fiúra száll. A látogatókat is fogadó élő műhelyben (Bácsalmás, Kossuth u. 49.) megismerhető e régi mesterség: a muzeális gépek működés közben is megtekinthetők, a Skorutyák kékfestő dinasztiának pedig egy családtörténeti kiállítás állít emléket.

Web: www.kekfesto.hu
Facebook : facebook.com/kekfesto.bacsalmas

Értékek és élmények – határon innen és túl

A magyar-szerb határ két oldalán elhelyezkedő Homokhát és Bácska a natúrpark határain kívül is számtalan programlehetőséget rejt. Ízelítőül néhány látnivaló és program, ami kiegészítheti natúrparki élményeiket.
A közeli Mórahalom és Kiskunhalas meleg vizes fürdői egy-egy gyalogos vagy kerékpáros túra után további kikapcsolódás lehetőségét hordozzák (www.erzsebetfurdo.morahalom.hu és (www.halasthermal.hu). Mindkét közeli város akár egy kerékpáros túrával is elérhető.
A kulturális programok iránt érdeklődők felkereshetik a natúrpark határaitól alig 30 km-re lévő, pezsgő kulturális élettel rendelkező Baját és Szegedet.

Tudtad, hogy...

a kékfestés hagyománya – az UNESCO illetékes bizottságának 2018 novemberi döntése alapján – felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára? A felterjesztés elkészítésében öt közép-európai ország – köztük Magyarország – vett részt. A jelölés lehetőséget teremtett a kékfestők számára az együttműködés nemzetközi szintű elmélyítésére.

N46.128458° E19.324919°

Tipp!

Felső-Bácska természeti és épített örökségének megismerésére igényeljen szakvezetést a Bácsalmási Turisztikai Irodában (Hősök tere 3.; www.facebook.com/bacsalmasiturizmus).

 

Tudtad, hogy...

a határ túlsó oldalán Szabadkán, ma már tematikus út fűzi fel a szecessziós építészet XIX. század legvégén, XX. század elején szép számban épült remekeit (www.intravel.hu/szecesszios-szabadka).
A mintegy százezres lélekszámú város ma is a Vajdaságban élő magyarság szellemi és kulturális központja, számos rendezvénnyel, programmal.