Rédl Béla megbízásából, Wágner Károly tervei alapján 1893-tól 1905-ig a kastély mellett – a régi kastélykápolna helyén – építtették fel a Szent Anna-templomot. A neogót stílusú templom 35 méter magas tornyának homlokzat felőli oldalát az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik. Felső része gazdagon csipkézett kőfaragás, kúszó levelekkel mintázva. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült. A templom tetejét fedő színes majolikát a pécsi Zsolnay-gyárban készítették. A művészetkedvelő, világlátott báró igényességét jelzi, hogy a márvány és egyéb magas díszítőértékű kövek faragását Karlo Sporeni olasz szobrászművész irányította. Építésének idején a Szabadkától északra elhelyezkedő pusztákon ez volt az egyetlen templom. A kastély urain kívül a környék lakóinak lelki üdvét is szolgálta. Ennek is köszönhető, hogy sértetlenül élte túl a világháborúk pusztításait és a későbbi zavaros időket is. A templomról a helyiek úgy tartják, hogy a budai Mátyás-templom kicsinyített mása, míg mások a berni katedrális „kistestvérét” vélik felismerni benne. A magyar neogót építészet egyik remekeként műemléki védelem alatt áll.
