1930-ban Kövér Tibor és Szojka Jenő mérnökök terve alapján épült. A freskókat Parobek Alajos készítette...

A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna...

Hatvannégy Vármegye Alapítvány (HVA) a második világháború végén a jugoszláv partizánok által lemészárolt ártatlan magyarok emlékére állított turul-szobrot Ásotthalmon....

Megújult a több tíz éve parkerdőként funkcionáló Gárgyán-erdő. Az erdőben évszázados fák alatt sétálhatunk a kijelölt útvonalon, mely mellett tájékoztató táblák, asztalok, padok találhatók.....

A Ruzsa-fa Ásotthalom emblematikus 220 éves famatuzsáleme. Minden bizonnyal a térség legidősebb, legméretesebb fája. Nevét Rózsa Sándor környékbeli betyárról kapta....

Csongrád megye egyik legrégebben – 1944 óta – védett területe. A hatalmas, egészséges nyárfák között gyökerestől kidőlt vagy derékba tört fák sajátos hangulata jellemzi....

A település központi teresedésének Ny-i felében, szabadon álló, kereszthajós, keleti homlokzati tornyú, nyeregtetős templom. A szentély és a keresztszárak félköríves záródásúak, a szárak csatlakozásánál sekrestyék, emeletükön oratóriummal...

A város központi teresedése körül zárt beépítéssel sorakoznak az egykori gazdag bácskai birtokosok, kereskedők 19. században, illetve a 20. század elején épült, kúria jellegű lakóházai...

A város 1939-ben épült, kalotaszegi stílusjegyeket viselő református temploma....

A kulturális és helytörténeti értékét tekintve kiemelt jelentőségű bácsalmási zsidóság emlékhelye. Mindegyik sírkő szinte más, mind egyedi kivitelezésű alkotás, számos motívumkinccsel. A temetőben négy 1848-49-es honvéd és nemzetőr is nyugszik...

A közel 4,3 hektár kiterjedésű park a városközponthoz közel található. A park ékességei a központi jellegű ligetes terület szegélyén álló idős (közel 300 éves) termetes és formás kocsányos tölgyek...

A Sós-tó és közvetlen környezete Felső-Bácska kiemelkedő jelentőségű és szépségű természeti jellegű tájrészlete. A Sós-tó Felső-Bácska legjobb állapotban megmaradt szikes tava...

A Mátételki-Kígyós-főcsatorna felduzzasztásával létrejozott mesterséges tórendszer. A vízfelületet különböző szélességben nádas szegélyezi. Kiváló madárélőhely, Felső-Bácska egyik legértékesebb vízimadaras területe...

A Kígyós-főcsatorna és a Mátételki-Kígyós-főcsatorna összefutásánál kialakított több mint 14 hektáros mesterséges tórendszert a különböző méretű és fajú, horgászható halak (ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa) gazdagsága a pecázás szerelmesei számára teszi ideális horgászhellyé...

1951-55 között létesült a Déli Védelmi Rendszer részeként.

A település római katolikus templomát 1939-ben szentelték fel. Szentélyét Prokop Péter 1955-ben készült freskója díszíti. A templom ékessége a „Mária kisdeddel” című ikon is, amit a bácsszőlősi születésű, Németországban élő ikonfestő, Eva Wulf ajándékozott a falunak...

1905-ben nyílt meg, amelyet a régi csárdaépület (Tápé-Laposi csárda) átalakításával hoztak létre. A vasút felőli első részben egy tanterem, a másik felében tanítói lakás kapott helyet...

A neoromán stílusban épült római katolikus templomot 1929-ben szentelték fel. 1938-ban három harangot helyeztek a toronyba, s a tetejére pedig felkerült a ma is látható kereszt...

A község központjában álló templomot 1807-ben építtette a környék földesura, Latinovics János és József. 1902-ben az épületet jelentősen kibővítették. A szakrális épület a község meghatározó településképi eleme...

Az itt megtelepedett nagybirtokosok és jómódú helyi gazdálkodók által épített igényes kialakítású, díszes polgárházak, amelyek sajátosan bájos, kisvárosias jellegű karaktert biztosítanak a településnek...

A település belterületétől Ny-ra lévő mélyedésben fakadó forrásokat már a 18. században vallásos tisztelet vette körül. A hagyomány szerint egykor Szűz Mária jelent meg itt, s ezzel összefüggésben az itt fakadó két forrás vizének csodatévő erőt tulajdonítottak...

A település közterületein több szakrális kisemlék (Kálvária, feszületek, szentek szobrai) található. A népi vallásosság jeleiként egy részüket még a 19. század második felében állították a török kiűzése után itt megtelepedett római katolikus vallású németek és bunyevácok....

Az egykori téglavető földtani feltárása Felső-Bácska földtani viszonyainak megismerésére biztosít jó lehetőséget...

A Kígyós-főcsatorna felduzzasztásával létrehozott, 6,1 hektár kiterjedésű horgásztó. A befolyó- és kifolyó zsilipeken keresztül a tó vize folyamatosan cserélődik...

A Priszpa-csatorna felduzzasztásával létrehozott, 43 hektár kiterjedésű horgásztó. Partján számos horgászhelyet alakítottak ki, stégekkel...

A település római katolikus temploma Molczer Károly tervei alapján épült. 1928-ban celebrálták az első szentmisét. A korabeli hírek fontosnak tartották megemlíteni, hogy a templom az egykori „anyatelepülés”, Szabadka felé néz...

A település központi teresedésének Ny-i oldalán álló községháza Bayer Gyula tervei alapján épült 1938-ban. Az épület – a tér É-i oldalán álló templommal együtt – a település meghatározó karaktereleme...

A Bácsborista telepített erdők közé zárt árvalányhajas homoki legelőfoltján tízezres egyedszámban tenyészik a homoki kikerics, így ez a terület e fokozottan védett növényünk legfontosabb dél-kiskunsági élőhelye...

A Körös-érből táplált Kelebiai-halastavak számos vízimadár, köztük gém- és kócsagfélék számára biztosítanak gazdag táplálékforrást. A környező természetközeli erdőfoltokkal is tarkított területet egykor kaszálóként és legelőként hasznosították...

Kb. 150 éves fehér nyár (Populus alba), amit Rózsa Sándor fájának neveznek a környéken élők. A helyi hagyomány szerint Rúzsa Sándor az egyik kedvelt pihenőhelye volt...

A település római katolikus templomát 1873-77 között építették fel a régi imaház helyén. 1961-ben egy vihar során annyira megrongálódott, hogy a balesetveszélyessé vált épületet három év múlva visszabontották, és még ugyanabban az évben – anyagi okok miatt nem eredeti formájában – újjáépítették...

Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus kápolna. A kolerajárvány megszűnésének emlékére, fogadalomból építtették a település lakói...

A település római katolikus temploma 1799-ben épült, 1903-ban és 1937-ben bővítették. A bal oldali mellékoltárt Than Mór Szent Ilona-oltárképe díszíti...

Szent István király államalapításának ezredik évfordulójának emlékére, 2000-ben épített millenniumi emlékhely. A három részre osztott halom tetején kialakított tűztér alatti ereklyeföld-tartóban helyezték el az ország megyéiből és a határon túlról érkező földadományokat...

1894-95-ben épült eklektikus stílusban. A közintézmények működésének adott teret már építése idején. Az épületegyüttes egy részében jelenleg is a Polgármesteri Hivatal található. Helyi szintű védelem alatt áll.

A historizáló stílusú épületet Noll József madarasi nagygazda építette saját használatra, feltehetően a 19. és a 20. század fordulója környékén. Helyi szintű védelem alatt áll.

Az egykori téglavető földtani feltárása Felső-Bácska földtani viszonyainak megismerésére biztosít jó lehetőséget. A függőleges falban felbukkanó pleisztocén jégkori löszt téglaipari felhasználásra fejtették.

 település római katolikus temploma 1936-ban épült. Helyi szintű védelem alatt áll.

1836-ban Szeged városa Öttömöst elcseréli Újszegedért a Kamaránál. Először Szeged-Alsóközpont filiája, majd 1936-ban megszervezik a lelkészséget...

Csongrád megye legmagasabb pontja a 127,8 méteres kopjafa, az öttömösiek által csak Szerelem dombnak nevezett magaslaton áll...

A maga nemében egyedülálló az úgynevezett Négyeshatári Millenniumi Emlékoszlop- Együttes, amely négy település, Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa határainak találkozási pontján, egy történelmi emlékhelyen állítottak fel 2000-ben...

A település római katolikus temploma 1783-ban épült késő barokk stílusban.

A település közterületein több szakrális kisemlék található. A feszületek, szenteket és egyéb bibliai jeleneteket  ábrázoló szobok egy részét még a 19. század végén és 20. század elején állították.

A 19. század második felében épült, szabadon álló, kör alaprajzú, csonka kúp alakú, kúptetős, téglaburkolatos szélmalom. Fala vakolatlan tégla, teteje festett bádog. A külsőleg rendben tartott épületet magántulajdonosa raktárnak használja. Műemléki védelem alatt áll.

A művészettörténészek szerint hazánk első kísérleti jelleggel, magyaros stílusban épült temploma. 1909-1910-ben épült fel a település központi teresedésén...

A település központjában álló  városháza 1928-ban épült...

A Rédl (Redl) család a környékbeli földeket 1780-ban vásárolta meg Szabadka Szabad Királyi Várostól. A felső-kelebiai birtokközpontban felépített kastélyukról szóló első írásos emlék 1831-ből származik. Az épületet 1861-1863-ban – Gerster Károly és Kauser Lipót neves pesti építészek tervei alapján – oldalszárnyakkal bővíttették....

Rédl Béla megbízásából, Wágner Károly tervei alapján 1893-tól 1905-ig a kastély mellett – a régi kastélykápolna helyén – építtették fel a Szent Anna-templomot. A neogót stílusú templom 35 méter magas tornyának homlokzat felőli oldalát az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik...

1951-55 között létesült a Déli Védelmi Rendszer részeként. Az egyik legjobb állapotban megmaradt megerősített tüzelő- és megfigyelőállás. Műemléki védelem alatt áll...

Az emlékhelyet a helyben élő Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök alakította ki 1996-ban, a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. A közel 4 hektáros erdőt tizenhétféle, hazánkban honos és az elmúlt évszázadok során betelepített fafaj felhasználásával, egyedi struktúra szerint ültette az erdész szakember...

Öttömös olyan neves „szülöttet” is magáénak mondhat, mint Magyar László , híres Afrika-kutató, aki Magyar Imre, Öttömös valamikori birtokosának (törvénytelen) fia...

A Baromjárás a típusos ősi homoki legelők tekintélyes maradványa. A buckás területen mélyebb fekvésű nádasok, szikesedő pusztai foltok és homokpuszta-gyepek egyaránt előfordulnak. A Baromjárás -sajnos - semmilyen védelem alatt nem áll, de legeltetéses használata reményt nyújt értékeinek fennmaradására..

A település közterületein több szakrális kisemlék található. A feszületek, szenteket és egyéb bibliai jeleneteket  ábrázoló szobok egy részét még a 19. század végén és 20. század elején állították..

1951-55 között létesült a Déli Védelmi Rendszer részeként. Az egyik legjobb állapotban megmaradt megerősített tüzelő- és megfigyelőállás.

pihenőpark, játszótér.